Az Igazgyöngy Alapítvány stratégiája

Jövőkép, küldetés, értékrend

Az esélyegyenlőségért, az integrációért dolgozunk.

Egy élhetőbb világot szeretnénk, ahol minden gyerek számára egyformán biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy önmagukat megvalósíthassák. Célunk, hogy megtörjük a nyomorúság generációkon átörökített ördögi körét, és jobb életminőséghez és integrációhoz segítsük a halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma gyerekeket és családjaikat.

Ehhez egy olyan tervezett, a másságot értékként kezelő szemléletű csapatmunka szükséges, melyben egymás tisztelete, támogatása és elfogadása alapérték. Szem előtt tartjuk, hogy azoknak, akikért dolgozunk, speciális tudásuk van a roma identitás megéléséről és a szegénység túléléséről. Ezt értenünk kell, és velük együtt meghozni a döntéseket.

Munkatársaink kiválasztásánál és fejlesztésénél a következő értékekre törekszünk: elvárjuk az elkötelezettséget, a tisztességet, a szociális érzékenységet, a türelmet, a következetességet, a pozitív viszonyulást, kommunikációt, és a csapatban gondolkodást. Szervezeti működésünkben az átláthatóság és a részvételi elven alapuló döntéshozás alapvető, és fontos példa annak a közösségnek, melyet a munkánk célcsoportja alkot.

Mi a probléma, amelynek a megoldásán dolgozunk?

Napjaink egyik legnagyobb társadalmi problémája, hogy generációk óta nem következik be minőségi változás a társadalom perifériáján élő, zömében roma családok életében. A masszívan jelenlevő mélyszegénységben élő társadalmi csoport folyamatosan, egyre növekvő létszámban termeli újjá önmagát, miközben a gazdasági válság és egyéb kedvezőtlen gazdasági-politikai-társadalmi változások a lecsúszó családokkal tovább növeli az arányukat.

A rendszerváltás óta a különböző kormányoknak nem sikerült ebben megoldást találni, tartós változást előidézni. Mára a probléma önjáróvá vált, a jövőre nézve komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejtve. Az állam által fenntartott intézményrendszer nem képes hatékonyan változtatni, egyre inkább hatósági eszközöket használ ott is, ahol annak semmi helye. A lecsúszott csoportok csak hiányos tudásuk és képességeik, attitűdjük és motivációik átörökítésére képesek, önerőből nem tudnak változtatni az életükön. A többségi társadalom előítéletessége, kirekesztő magatartása pedig a problémákkal egyenes arányban növekszik.

Az esélyteremtő stratégia rövid bemutatása

Az Igazgyöngy Alapítvány olyan komplex esélyteremtő modellt fejleszt a 33 LHH (leghátrányosabb helyzetű) kistérség egyikében, a Berettyóújfalui Járásban, mely a társadalom perifériájára szorult, szegregátumokban élő, zömében roma családoknak segít jövőképet adni, integrálódni. A megoldás sajátossága a komplex problématérkép elkészítésén alapuló tervezés, amely a beavatkozási pontok koordinációjával időben egyszerre, összehangoltan működik. A „minden mindennel összefügg” elvet követve, a közösségfejlesztést minden elemben kiemelten kezelve, pedagógiai eszközökkel dolgozunk.

A modell három pilléren nyugszik: az oktatáson, a családgondozáson és közösségfejlesztésen, valamint az intézményközi együttműködések generálásával, a családok és intézmények közötti mediáláson. A fejlesztés lényege, hogy feltárva a legalaposabb problématérképet megpróbálunk minden beavatkozási pontra összehangolt hatást kifejteni az egyénektől a családokon át a teljes közösségig.

Legfontosabb vonása a „képessé tevés”, jellemzően pedagógiai eszközök használatával. A közösséget tesszük képessé arra, hogy önmagát megszervezze, hogy olyan közösségi szabályokat alkosson és tartasson be, amelyek élhetővé teszik a települést, fenntarthatóvá a fejlődést. A beavatkozási pontok sokfélék lehetnek.

Az Igazgyöngy Alapítvány eddigi tapasztalati alapján állította fel a modellt, melynek fejlesztésén dolgozik. Stratégiánkat ennek a modellnek a fejlesztése mentén dolgoztuk ki. A munka során rugalmasan igazodunk a felmerülő új kihívásokhoz, hiszen ezen a problémán sikeres, hosszú távon is működő megoldást még nem tudtak kidolgozni. Ezért rendkívül fontos a tapasztalatok állandó értékelése, a működő elemek más közösségekben történő kipróbálása, és a kreatív útkeresés folytatása.

Kicsit részletesebben a tapasztalatok mentén felépített rendszerről:

  1. pillér: Az oktatás
  • Hármas fókuszú vizuális nevelés (vizuális kommunikációfejlesztéssel, hátránykompenzálással, szociális kompetenciafejlesztéssel), alapfokú művészeti oktatás keretében.
  • Tanoda: online tanulástámogatás, drámajátékok, társasjáték-pedagógia, disputa, szociális cirkusz.
  • Ösztöndíjprogram.
  • Integrációs helyzetek megteremtése kirándulásokon, táborozásokon.
  • Felnőttképzések: alapkészségeket erősítő, és a digitális analfabetizmust felszámoló képzések.
  • Iskolaszer-támogatások.
  1. pillér: Családgondozás-közösségfejlesztés

a.) Kríziskezelés:

  • Élelmiszeradományok.
  • Egyéb adományok: ruha – cipő – bútor – tűzifaosztások, gyerekgyógyszer-program; szemüvegprogram; mosógéphez – centrifugához – hűtőgéphez – kályhához jutás támogatása; “melletted vagyunk” program: váratlan betegség vagy haláleset esetén.
  • Egyéb segítő tevékenység: egészségügyi szolgáltatások elérése; hivatali ügyintézés, űrlapok kitöltése, online és telefonos segítségnyújtás; eseti gondnokság vállalása, stb.

b.) Önfenntartási képességek fejlesztése

  • Biobrikett program.
  • Kiskert program, ól építési program.
  • Lakhatási körülmények javulását szolgáló épületjavítási program.
  • Villanyóra-visszakötési program (kártyás mérőórákkal)
  • Tudatos családtervezést, fogamzásgátlást támogató program.
  • Baba-mama klub.
  • Háztartási és főzési ismereteket fejlesztő főzőklub.

c.) Közösség- és identitásfejlesztő programok:

  • Heti rendszerességgel (néha egy héten többször is) lebonyolított tematikus programok, pl. asszonyklub, helyi tánccsoport, teaház, ünnepkörök programjai, kézműves foglalkozások, stb.

d.) Munkahelyteremtés:

  • Közösségi kiskert program, zöldség- és gyógynövénytermesztés.
  • Szuno kézműves projekt.
  • Amari lekvárfőző projekt.
  1. pillér: Az intézmények közötti együttműködést generáló és mediáló elem

Társadalmi Kerekasztal (szervezetfejlesztési innováció), esetmegoldások partneri viszonyban, a roma közösségek bevonásával, a részvételi demokrácia folyamatos fejlesztésével.

 A stratégia térben

Az alapítvány munkáját az Európa tíz leghátrányosabb régiója között számon tartott Észak-alföldi régióban végzi, azon belül is egy LHH (leghátrányosabb helyzetű) kistérségben, a Berettyóújfalui Járásban. A járási központban, Berettyóújfaluban van az alapítvány központja, innen végezzük koordináló tevékenységünket.

A modell pilotprogramja Toldon történik, elemeit a környező húsz településen, kapacitásunktól függően adaptáljuk.

Miért éppen Told?

Az a helyzet, ami Told településen kialakult a roma integráció szempontjából mélypontnak tekinthető. A település minden olyan problémát magában hordoz, ami ma a roma integrációhoz és a generációs mélyszegénységhez kötődik.  A probléma összetett, bonyolult. Szétesett közösség – magas kriminalizáció (uzsora, lopások, rablások, prostitúció, boltocskázás, családok közötti agresszió) – rémes lakhatási körülmények – illegális áramszerzés-műveletlen kertek – iskolából lemorzsolódó gyerekek – korai terhességek – munkanélküliség – állandó konfliktus az intézményrendszerrel – a település cigány és nem cigány lakosságának szembenállása – nélkülözés – elzártság – jövőkép nélküliség, stb.

Az alapítvány ezt az esélyteremtő modellt nem kívánja az ország más leszakadó térségeiben saját kapacitásában újraépíteni. A pilot leírásával, mérésével, a keretek megadásával, a lépések és a módszertan kidolgozásával, majd erre épülő képzésekkel szeretné beépíteni azt máshol is, ott élő szakemberekre, civilekre támaszkodva, lehetőség szerint az állami rendszerbe való beépülés szándékával.  Olyan embereket szeretnénk felkészíteni ebben, akik később „kovászként” működnek tovább saját környezetükben, és képesek a közösségfejlesztést e rendszer szerint megszervezni. Akik képesek maguk köré csapatot állítani, beépíteni a szemléletüket a környezetükbe, kapcsolatokat építeni, és azokat demokratikusan, a „képessé tevés” elve mentén működtetni. Az alapítvány ehhez adhat tudást, módszertant, mentorálást. Így válhat az alapítványi modell országos kiterjesztésűvé, de nem válik a szervezet ernyőszervezetté, mert ez nem célunk.

Pilotprogramunk egy lehetséges megoldást kínál, mely az 500 fő alatti közösségek integrációját segíteni hivatott. Közösségfejlesztésben nincs értelme nagyobb létszámról beszélni. Nagyobb településeken az ekkora közösségre való szétszedés, és az azon belüli fejlesztés ajánlott (pl. utcánként, lakókörzetenként, nagycsaládonként), ahol a közösségfejlődésben elindult csoportok települési integrációja a következő lépés lehet. A képességek, melyekre a fejlesztett közösség magáénak mondhat a munka során, könnyebbé teszik a települési integrációt ebben a szakaszban is.

A stratégia időben

Az Igazgyöngy Alapítvány esélyteremtő stratégiáját húsz évre terveztük, 2009-ben indult.

Időbeosztását, tevékenységeit és mérföldköveit az alábbi táblázat mutatja.
1234

 

A szervezet erősségei, gyengeségei

Erősségünk az elkötelezett és megfelelően felkészült szakembergárda. Ebben pedagógusok (10 fő), szociális területen dolgozók (2 fő) , speciális tudással rendelkezők (3 fő), és a munkát segítő asszisztensek (6 fő) mellett fontosak a helyi segítőként alkalmazott és a társadalmi vállalkozásban dolgozó roma és nem roma munkatársak is (9 fő).

A két szervezeti egység (a központi, és a toldi) másfajta működési struktúra, másfajta szervezeti feladatokkal. A toldi egység is két részre tagolódik, a tanodában dolgozókra és a helyi roma munkatársakra. Ez utóbbiaknál folyamatos tudásátadás és szociális kompetenciafejlesztés szükséges, képessé kell tennünk őket önmaguk megszervezésére.

A két fő szervezeti egység közelítése fontos célunk.

Erősségünk, hogy mindenki pontosan látja a célokat, és képesek vagyunk csapatban, egymást támogatva dolgozni. Fejlesztenünk kell a felelősségi körök pontosítását, mert a túl sok, egymás területére átnyúló feladat között ez nem mindig tisztázott. Meg kell tanulnunk jobban látni és láttatni a magunk és mások munkáját. Folyamatosan ügyelnünk kell a kiégés kockázatának csökkentésére, az egyenletes munkamegosztásra és egymás erősítésére.

Az alapítványnál folyamatos a szervezetfejlesztés, a coaching szemléletű vezetés beépítése a szervezeti kultúrába.

Fenntartás

A költségvetés elemei

  1. Állami támogatás az alapfokú művészetoktatásra
  2. Hazai és nemzetközi pályázatok
  3. Adományok magánszemélyektől és cégektől
  4. Önkéntes munka
  5. A társadalmi vállalkozásban megtermelt bevétel

Néhány fontos szempont a fenntartásban

A cél, hogy egy kiszámítható, fenntartható rendszerben tudjon működni az alapítvány. A társadalmi vállalkozás a benne dolgozók munkabérének „kitermelésével” válik fenntarthatóvá.

Az adományozási rendszer folyamatosan fejlesztenünk kell, aktívvá tenni.

Az állami feladatok állami finanszírozásának elérése fontos szempont.

 

Értékelés

A különböző munkaterületen dolgozók munkájának mérésére más-más rendszereket viszünk. Az iskolánál, a tanodánál, az ösztöndíjprogramnál a gyerekek eredményei a fő mutatók, a társadalmi vállalkozásánál az üzleti mutatók, a közösségfejlesztésénél a kommunikáció, a szociometria, és más, a közösségi működést, aktivitást mutató mérők szolgálnak a folyamat követéseként.

Változtatások

Az alapítvány a stratégiáját is rugalmasan kezeli. A fő célok megtartása mellett alkalmazkodik a környezet változásaihoz, ha szükséges módosít, a stratégiát rendszeresen felülvizsgálja. Pilotprogramjának tapasztalatai alapján kívánja továbbadni, és multiplikálni a pozitív hatásokat. A helyi (toldi) munkában párhuzamosan a képessé tevéssel folyamatosan kivonulva adja át a terepet azoknak a helyi munkatársaknak, akik képesek átvenni az alapítvány funkcióit a saját közösségük megszervezésében. Jelenléte azonban a húsz évre tervezett stratégia végéig biztosan szükséges, feltehetően az után is maradnak területek, amelyek működtetése miatt fontos lesz a helyi jelenlét is.

A húsz éves tervezés végén azonban pontosan megállapítható lesz a modell életképessége, fenntarthatósága. Akkor kimondható lesz: az Igazgyöngy modellje egyféle megoldást adhat az ötszáz fő körüli közösségek újraépítésére, működésre alkalmassá tételére. Adaptálása ekkora méretben lehetséges, nagy városokban is, lakókörzetekre, utcákra, nagycsaládokra bontva.