„Jó gyakorlat” adaptálási segédlet

A „Jó gyakorlat” neve:

Differenciálás. Eltérő képességű és szocializációjú gyerekek vizuális nevelése

Alapelvek

• A művészeti nevelés, mint komplex személyiségfejlesztés kell, hogy megjelenjen.

• A jó vizuális feladat a fejlettségnek megfelelő probléma elé állítja a gyerekeket, a személyhez szól, az érdeklődésére épít.

• Az SNI gyakran párosul szociális hátrányokkal is, itt a művészeti nevelésnek hátránykompenzáló szerepe is van.

• A munkában a művészeti nevelés ismeretanyaga mellett egyenrangú feladat a szociális kompetenciák fejlesztése is.

• A művészeti neveléshez való hozzáférést minden gyereknek biztosítani kell. A hátrányos helyzetű és az SNI gyerekek számára a törvény ingyenességet biztosít a művészeti oktatásban.

• A gyerek csak támogató, szeretetteljes légkörben képes alkotni.

Alaphelyzet

• A „Jó gyakorlat” azoknak az iskoláknak a legmegfelelőbb, akik az integráció hívei, és az eltérő képességű, szocializációjú gyerekek inkluzív nevelését valósítják meg.

Az adaptáláshoz két területre koncentrálunk:

1. az ismeretanyagra,

2. a képességfejlesztésre.

1. Differenciálás az ismeretanyagban:

• Az oktatási folyamat a képességek felmérésével és a szükséges fejlesztések meghatározásával kezdődik. Általában jellemző, hogy az SNI gyerekek motívumkészlete szegényes, színhasználatuk mellőzi a tudatosságot, színválasztásuk ösztönös, vagy véletlenszerű, térábrázolási ismereteik minimálisak, formáik elnagyoltak, nem elég részlet-gazdagok. Technikai tudásuk hiányos, eszközhasználatuk, finommotorikájuk fejletlen, felületkitöltéseik elnagyoltak, hiányosak.

Minden megállapításra kell kidolgozni számukra feladatokat, ami az adott terület fejlesztésére összpontosít.

Pl. A motívumkészlet bővítésére a keretes képszerkesztések a legalkalmasabbak, ugyanezekkel a grafikai felületképzések (ez jó a finommotorika fejlesztésére is) is fejleszthetők. Ugyancsak alkalmasak a többmezős alkotások, ahol a megfigyelési képesség, a szimmetriaérzék, és az információgyűjtés-felhasználás fejleszthető.

A színválasztások tudatosabbá tételét, a színkeverések gyakoroltatását különféle tematikus feladatokkal segíthetjük, pl. festés egy színcsoporton belül (Kék-ország lakói, stb..), vagy „Hogy kevertem ki?” típusú rejtvények, vagy színazonosságok megkeresése különféle technikák között, stb.

A térábrázolás fejlesztését szintén tematikus munkákkal érhetjük el, erre is, és a fantáziafejlesztésre is alkalmasak pl. az un. tollbamondós rajzok.

A formák részletezettségét növelhetjük pl. a hengerezett sablonokkal, amikor a rész és egész problematikájával szembesül a gyerek.

A technikai tudás elmélyítésében, a felületkitöltés fejlesztésében a kreatív felületképzések sokat segítenek. Pl. a szivacs, és a szivacshenger alkalmazása, a festékszóró spray, vagy a porpasztell-ragasztó párosítás, és egyáltalán minden vegyes technikájú rajz. Az érdeklődésüket, motivációjukat és finommotorikájuk fejlesztését nagymértékben segítik a változatos technikai megoldások, az érdekes nyomhagyó eszközök, a kreatív felületekkel való munka. Célszerű változó méretű és arányrendszerű lapon dolgoztatni a gyerekeket, ez is növeli a kreativitásukat. Nagyon fejlesztőek a térbeli hajtogatással indított,, majd színekkel, formákkal gazdagított játékos kártyák készítése is.

A vizuális kifejező rendszer bővítését mindig élményszerű, a gyerek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó témájú feladatokon végezzük.

10 éves korig, SNI tanulóknál tovább is, minden feladat a gyermek élményeire épülő legyen, akkor is, ha megfigyelési feladatról van szó.

Ajánlott irodalom (az Educatio honlapjáról ingyenesen letölthetően):

L. Ritók Nóra: Rajzolni jó!

2. Képességfejlesztés és felzárkóztatás:

• A vizuális neveléssel minden kompetenciaterület fejleszthető. Mégis azt emelem ki közülük, amiben a legtermészetesebben kalandozhatunk az alkotás során, és különösen fontos az eltérő képességű tanulók esetében. Ez pedig a szociális kompetenciák területe.

• A kompetenciaháló ( a művészeti nevelésre vonatkozó kiegészítésekkel)

I. Önismerettel összefüggő kompetenciák

1. Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos tudatosítása.

( Mit érzek, hogyan viszonyulok, miért érzek így, stb.-ez mind nagyon pontosan beazonosítható az alkotói folyamatok során.)

2. Önállóság, autonómia. (Az alkotás önálló folyamat. Önálló döntéseken alapuló tevékenység.)

3. Identitás, hitelesség. ( Az alkotás, amit készítek, engem tükröz. Akkor hiteles, ha szinkronban van velem. Értékeléssel irányítható rá a figyelem, amíg belső szemponttá nem válik.)

II. Önszabályozás

4. Érzelmek kezelése: sikerkezelés, kudarctűrés, kitartás. ( Elviselni mások sikerét, később örülni neki, jól kommunikálni a saját sikert. Elviselni a kudarcot, kialakítani a küzdeni tudást, amíg nem sikerül megfelelően végigvinni a folyamatot – olyan képesség, amire az iskola minden szintjén szükség van.)

5. Felelősségvállalás. ( A vállalt feladat felelősség is. A folyamat végén válik érzékelhetővé a felelősség mindenki számára.)

6. Törődés, tekintet másokra. (Főleg kooperatív tanulásszervezéssel fejleszthető.)

7. Tolerancia, nyitottság, véleményelfogadás, bizalom. (Minden közös tevékenységben fejleszthető, tökéletes terepe a kooperatív tanulásszervezés)

III. Énhatékonyság érzés

8. Pozitív önértékelés: optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban.

( Kiemelten fontos a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából, akik iskolai kudarcnak vannak kitéve, ezért énképük általában negatív.)

9. Konstruktív self-érzékelés: egészséges önbizalom, belső kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, ami velem történik).

IV. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek

10. Információkezelés: információgyűjtés, információk rendszerezése,

információfeldolgozás. (Minden területen fontos készség, ami a vizuális neveléssel remekül fejleszthető a „mit rajzolok?” kérdéséhez kapcsolódva. Fontos eszköze az un. keretes rajz.)

11. Problémakezelés, problémaazonosítás, reális célkitűzés, problémamegoldás. (Az ötlet-tervezés folyamatában, ami a kivitelezésben folytatódva teljesedik ki.)

12. Kritikai gondolkodás. ( Főleg az értékelés, önértékelés fázisában).

13. Szabályalkotás, szabálykövetés. (Bizonyos típusú feladatoknál, főleg a konstruáló –kézműves-tevékenységekben.)

14. Kreativitás, nyitottság, rugalmasság. (erről szól alapvetően az alkotás…

V. Társas kompetenciák (a többségi csoport számára legalább ennyire fontos)

15. Empátia. ( Illusztrációk készítésénél, érzelmeket kifejező alkotásnál, illetve a kooperatív tanulásszervezéssel megoldott feladatoknál.)

16. Kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség. (fontos a vizuális kommunikációt verbális kommunikációval is kiegészíteni, a többi művészeti ág sajátos kommunikációs nyelvezetére is kiterjesztve.)

17. Együttműködés. ( Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása….)

18. Konfliktuskezelés. ( Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása….)

19. Segítségkérés. ( Kezdetben, a hátránykompenzálás szakaszában gyakori. Később ki kell alakítani annak képességét, hogy csak akkor kérjenek segítséget, ha szükséges. Egymás között is szükséges gyakorolni, nemcsak a tanár-diák viszonylatban)

20. Visszautasítás. ( Meg tudom csinálni egyedül is…. Kapcsolódik az önértékeléshez, a reális célkitűzés képességéhez és az együttműködéshez is.)

21. Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség. ( Fontos a kisebbségi és a többségi tanulói csoportok szempontjából is, integrált csoportok kialakításával koop.technikákkal nagyszerűen fejleszthető.)

Ajánlott irodalom: Spencer Kagan: Kooperatív tanulásszervezés

L. Ritók Nóra: Alkossunk együtt!

A Jó gyakorlathoz kapcsolódó eljárások:

• Szöveges értékelési forma az alapfok 5. évfolyamáig, havonta.

Lényeges a pedagógiai munka tudatosítása, a célirányos fejlesztés, a vizuális ismeret és a készségfejlesztések világos elkülönítése.

A tanóra tananyaga (ami a vizuális problémát nevezi meg, mellette megjegyzésként a témát, amin feldolgozásra kerül) világosan követhető a szöveges értékelés során.

• Egyéni fejlesztési célok, havonta, kapcsolódva a szöveges értékeléshez, elsősorban a szociális kompetenciákra fókuszálva.

• Jutalmazási rendszer, mivel számukra nincs jelentősége sem az osztályzatnak, sem a beírásoknak.

• Pályáztatás (hazai és nemzetközi pályázatok sorát írják ki évente, melynek motivációs lehetőségeit célszerű maximálisan kihasználni.)

• Speciális projektek (falfestmény készítése, újságszerkesztés, könyvkészítés, Egy kép –egy arc projekt, Európa projekt, Mese projekt, stb.)

• Titkos füzet (Nehezen kommunikáló gyerekekkel)

• Szerződések (problémás gyerekekkel)

Ajánlott irodalom

L. Ritók Nóra: Európa projekt (ingyenesen letölthető az Educatio honlapjáról)

Nézzünk körül együtt! (ingyenesen letölthető az Educatio honlapjáról)

Ajánlás: A halmozottan hátrányos helyzetű, sok esetben SNI tanulók fejlesztésének sikere érdekében célszerű kapcsolatot tartani az általános iskolájával, és az ellátórendszerrel (Családsegítő, Gyámügy, Védőnői Hálózat, esetleg egyház, rendőrség, CKÖ, civil szervezetek stb..) Így a felzárkóztatás teljesebbé tehető, a lemorzsolódás (nemcsak a művészeti iskolából) megszüntethető.

A munka e része inkább szociális munkának tekinthető, de meggyőződésünk szerint nélkülözhetetlen.

A modell fejlesztése most történik, bízunk benne, hogy a későbbiekben adaptálhatóvá válik, és az állam megfelelő hátteret is biztosít hozzá.

Sikeres adaptálást kívánunk!

Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

www.igazgyongyalapitvany.org

ajánlott olvasmány: http://nyomorszele.blog.fn.hu/

http://www.osztalyfonok.hu/rovat.php?id=48