A munkahelyteremtést számos tényező hátráltatja a szegregátumokban. Nincs megfelelő infrastruktúra, úthálózat, hiányzik a szakképzettség, magas a kriminalizáció szintje is. Hiányoznak a munkavállaláshoz szükséges készségek, az alkalmi és feketemunkán szocializálódott, ma a szegregátumokban szülőként élő  generáció sem az iskolától, sem a családtól nem kapta meg ehhez a megfelelő muníciót. Ennek pedig a legnagyobb veszélye, hogy ezt örökítik át a gyerekeiknek, és az amúgy is elég kilátástalan helyzet tovább fog romlani.
Ezért az Igazgyöngyben erre a területre külön ügyelünk. Ma már lehetőségünk van több ember munkaviszonyos foglalkoztatására is, és sokan kapcsolódnak alkalmi munkavállalóival hozzánk. Nagy utat jártunk már be eddig is, de ezt, a munkavállalói készségek fejlesztésére irányuló munkát folytatnunk kell. Igazából a mi társadalmi vállalkozásaink termékei ők, a munkavállalásra képes emberek, az, amit előállítanak, csupán ennek a fejlesztésnek a hátterét, fenntarthatóságát adja.
A munkavállaló készségek fejlesztése természetesen szervesen épül be az esélyteremtő stratégiánkba, közösségfejlesztési fókuszú ez is.
Kétféle célunk van: egyrészt a mobilitást beemelni a munkalehetőségek közé, másrészt a helyben maradóknak becsatornázódási lehetőséget biztosítani. Mindkettőre jellemző a fokozatosság, a belső késztetés kialakítása, és a hiányzó tudások pótlása is.
A programjaink erre irányulnak.
Ezeket részben pályázati forrásokból, részben céges támogatásokból, vagy önkéntesek bevonásával végezzük. Az évek során több ilyen projektet is lebonyolítottunk.
A Svájci-Magyar Civil Alap támogatásával 2013. április elején indult és két évig tartott az”Esélyteremtés az integrációhoz” program, melynek keretében fokozottan előtérbe került a munkavállalói kompetenciák fejlesztése.
Ennek érdekében nem akkreditált felnőttoktatást szerveztünk, alapvető írás-olvasási képességek javítására. Ezen 10 fő vett részt, olyanok, akiknek ez a terület szinte teljesen hiányzott.
Alapvető számítástechnikai ismeret adtunk át a programban 30 főnek. Az érintett célcsoport életkora széles skálán mozgott, 16-52 év között. Szükség volt erre, mert a fiatalok szerintünk az iskolában nem szereztek elégséges hasznosítható ismeretet, az idősebbek pedig nem tudták honnan elsajátítani ezeket. A program keretében a közösségi kertben lehetőséget adtunk, hogy közel húsz család ismerkedhessen a kertműveléssel. Ez a csoportban végzett munka, a pontosság, a figyelemkoncentráció, a felelősségvállalás javítását is eredményezte.
2013-tól  indult a Tandem keretében lebonyolított „Élhető falu” című programban a vegyszermentes gazdálkodás ismeretátadása mellett a munkavállalás felé is adtunk fejlesztéseket, az önéletrajztól az internetes keresésig, a jogszabályi háttértől a kommunikációig. Itt egy elemben a családok felé is nyitottunk, hogy a gyerekek felé irányuló hatások tudatosabbak legyenek. Erre irányult éveken keresztül a „Vesd bele magad!”  program is, amikor a gyerekek kaptak vetőmagokat, hogy saját kiskertjükben tanulják a mezőgazdaság alapjait.
Szintén ebben az időszakban kaptunk lehetőséget az NCTA keretében az „Otthon melege” című pályázat megvalósítására, amelynek keretében az asztalosműhelyünkben dolgozók kaptak egy nyílászáró-hőszigeteléses képzést, amiben különféle asztalosipari eszközök használatát tanulták meg. Erre, mint alapra épülhettek aztán olyan betanítási folyamatok, melyeknek eredményeképp képesekké váltak egyszerű fadobozok, képkeretek készítésére, amit sikerrel csatolhattunk be a kézműves-projektünkbe.
Az asszonyok képzése is megindult. A „Szuno” programunkban, mely a gyerekrajzok hímzésekkel történő feldolgozásából indult, kezdetben önkéntes munkával tanítottuk az asszonyokat. Később, az OSI támogatásával (a Máltai Szeretetszolgálat terepszemléletű fejlesztésének keretében) továbbléphettünk, és a varrógéppel történő munka alapjait sajátították el az asszonyok, hogy képesek legyenek egyszerűbb textilmunkák elkészítésére. Ma már a „Szuno” keretében sokféle termék készül, minden egyes eleme mögött hosszú ideig tartó betanítás áll.
Üvegikon-készítés, papírsárkányok, jegyzettömbök előállítása, mesedobozok festése, a hímzett textiltermékek mellett szintén gyerekrajzos dizájnnal készült festett használati tárgyak elkészítésének sorára képesek ma már az asszonyok. A fejlesztés folyamatos, keressük a trendit, az újat, építjük a „Szuno” brandjét, piacát is. A programban dolgozó szociális dizájner tudással bírók részben önkéntesen, részben pályázati program keretében (Badur Alapítvány támogatásával) nemcsak tervezési munkát végeznek, hanem a betanítást is ők végzik.
Közben folyamatosan, egyéni fejlesztésekkel folyik a máshol végezhető munkára történő felkészítés, hogy a mobilitás is értelmezhető legyen a szegregátumokban élők számára, illetve a bedolgozói munkalehetőségek becsatornázása is. A munkaerőhiány miatt mindig kapunk ilyen megkereséseket, amit kipróbálunk, hiszen az is cél, hogy minél több embert vonhassunk be a fejlesztésekbe.
Szintén a képzést szolgáló elem a tanodánk munkájában a tankötelezettséget betöltött fiatalok, vagy felnőttek képzése. Van, akinél a nyolc osztály elvégzése, másoknál az érettségi megszerzése a cél.
Külön program keretében foglalkozunk az „igazgyöngyös” kollégák csapattá szervezésével. Itt főleg a „képessé tevés” elve mentén dolgozunk velük. Kiemelten fontos a szociális készségek fejlesztése, az önálló döntésekre és szervezésekre sarkallás, az, hogy képesek legyenek önmaguk megszervezésére. Ez az egyre bővülő mag van a legnagyobb hatással a közösségre.
Évek óta szervezzük a heti munkamegbeszéléseket. A résztvevők beszámolnak az egy hét alatt elvégzett munkáról, nehézségekről, sikerekről. Véleményeket kérünk a saját és a többiek munkájáról. Igyekszünk támogatói attitűdöket kialakítani bennük.  Mindenféle módon próbáljuk a munkájukat alátámasztó, vagy a tapasztalataikat rögzítő adminisztrációt is beemeltetni. Évekig volt pl. napi füzet, amiben mindenki leírta, mit végzett aznap, vagy milyen ötletei, javaslatai vannak. Ez nemcsak egy üres adminisztráció volt, hanem az íráskészség fejlesztését és a tervezhetőség-elszámoltathatóság képességét is segítő elem.
Amikor azt éreztük, hogy sablonossá vált, új formában próbálkoztunk. Pl. azzal, az egyes csoportoknak (asztalosműhely, lekvárfőző, kultúrház) rögzíteni kell a hozzájuk be és kivitt termékeket, anyagokat. Ezek erősítik a felelősségtudatot, a kommunikációt, a precizitást, a rendszerességet.  Jobban láthatóvá, számszerűsíthetővé válik az elvégzett munka, kimutatható az eredményesség, hatékonyság.
Ezen kívül persze minden más is van a csapaton belül: konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztése, „őszinteségi félóra” bizalmasabb beszélgetésekre, közös programok, a döntési-tervezési képességek állandó fejlesztése, a munkaszervezés javítása, a jövőben gondolkodás kialakítása, a fizetési előlegek, kölcsönök ésszerűsítése, a behajtó-cégek követeléseinek követése, fogalmak beemelése (krízis, kamatok, járulékok, TB, adóbevallás), stb.
A fejlesztésben az info-kommunikációs területet is használjuk. Szép példája ennek a Toldi Asszonyközösség facebook oldala, ahol egyre több saját írás, fotó jelenik meg a közösség életéről.
A helyi munkatársak fejlesztésének eredményei: egyre javuló munkamorál, kiszámíthatóbb életvezetés, az önálló döntések, szervezések gyakoribbak, fejlődnek a szociális készségek, a kommunikáció, az egymásra utaltság fontosságát egyre jobban értik. A tudásbővítésre való vágy is érezhető, ketten esti középiskolába kezdtek, az érettségi megszerzéséért. A „helyzetbe hozás” fejlesztő hatását nagyon érezzük, erre építünk, a lehető legtöbb alkalommal.

Lassan, de haladunk.